A spirometria egy nem invazív teszt, amely segít az orvosoknak mérni a tüdő levegővel való telítettségét és értékelni a légzési funkciót. A teszt során a beteg mély lélegzetet vesz, majd erőteljesen kifújja a levegőt egy eszközbe, amely Spirometer néven ismert.
A teszt segít az orvosoknak felismerni a légzési zavarokat, például asztmát vagy krónikus obstruktív tüdőbetegséget (COPD).
A spirometria segítségével mérhető a tüdőkapacitás, vagyis a tüdő maximális levegőmennyisége.
A teszt segít az orvosoknak figyelemmel kísérni a betegségek kezelésének hatékonyságát és az esetleges javulásokat.
A beteg és ülő vagy álló testhelyzetben vesz részt a vizsgálaton.
A beteg mélyen beszív, majd erőteljesen kifújja a levegőt a spirométerbe. A tesztet többször ismételjük a legpontosabb eredmények eléréséhez.
A kezelőorvos az eredményeket értékeli és összehasonlítja a normál értékekkel, majd felállítja a diagnózist.
A vizsgálat során mérik a belélegzett és kilélegzett levegő térfogatát, például az első másodperc alatt kilélegzett levegő mennyiségét (FEV1) vagy a teljes kilélegzett levegő mennyiségét (FVC).
Ez a mérés a légzési áramlás sebességét mutatja, különösen a kilélegzés során. Ez lehetővé teszi az orvosok számára, hogy azonosítsák az esetleges légúti szűkületeket vagy obstrukciókat.
A spirometria széles körben használatos a légzőrendszeri betegségek diagnosztizálásában és kezelésében. Az eredmények alapján az orvosok javaslatokat tehetnek a kezelésről, például gyógyszerekről, inhalátorokról vagy életmódbeli változtatásokról. A rendszeres spirometria tesztek segítenek az egészségi állapot monitorozásában és a betegség progressziójának figyelemmel kísérésében is.
Leginkább a magas vérnyomás és a magas vérzsírszint (leginkább a koleszterin) növeli a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának veszélyét: lerakódások keletkeznek az erek falában (érelmeszesedés), az erek szűkítésével pedig – súlyos esetben – vérellátási zavarokat, szívinfarktust vagy stroke-ot is okozhatnak. Ez a kockázat jelentősen csökkenthető a mediterrán országok hagyományos étkezési szokásait átvéve, melynek elemei a következők:
Köretként krumpli, rizs és nokedli helyett változatos szezonális zöldségek (brokkoli, répa, zöldbab, édesburgonya, karalábé, karfiol, káposzta, kelbimbó, cukkini, padlizsán, cékla, spárga, spenót, paradicsom, paprika, saláták)
Száraz hüvelyesek (bab, lencse, sárgaborsó, csicseriborsó)
Édesség helyett gyümölcs, nem túl nagy mennyiségben
Nassolás helyett olajos magvak (dió, mandula, mogyoró, fenyőmag) kis mennyiségben
Leginkább hal, tenger gyümölcsei és zsírszegény, fehér hús (szárnyasok, zsírszegény karaj, borjú)
Kevés vörös hús és belsőség
Olívaolaj vagy kókuszzsír az állati zsiradék és napraforgó olaj helyett
Párolással, grillezéssel elkészített ételek
Sovány, csökkentett zsírtartalmú tejtermékek
Kevesebb sózás
Több zöldfűszert használva (oregánó, bazsalikom, rozmaring, kakukkfű, majoranna, zsálya, koriander) kevesebb só is elég az ételek ízesítéséhez
7 napos mintaétrend – Útmutató a mediterrán diétához
Így tervezd meg a heted a mediterrán diéta szabályai szerint
Íme a legegészségesebb fogyókúra: mediterrán diéta – receptekkel!
Napi 2 Protexin Balance-t szedjen az első hónapban!
Étrend: Zöldség korlátlanul, fehér hús (kevés), hal grillezve, párolva.
Olívaolajat és kókuszzsírt érdemes használni
Napi 1 óra mozgás
Étkezési párokat javasolt mérni eltolva. 1,5 vagy 2 óra különbséggel, de azt jelezni kell, hogy melyik szerint készül.
Az ábra alapján. Egy héten 2-3 pár legyen.
Előnyben részesítem az Accu-Chek mérőt a pontossága miatt.
8:00 – 22:00
1225, Budapest, Batthyány u. 10.