A BEM – Biológiai Expozíciós Markerek különböző formában lehetnek jelen, például vérben, vizeletben, hajban, körmökben vagy más biológiai mintákban. Ezek a markerek rendszerint olyan anyagok vagy vegyületek, amelyek az expozíció során a szervezetbe kerülnek, és ott lerakódnak vagy metabolizálódnak. A BEM Biológiai Expozíciós Marker jelenléte vagy koncentrációja gyakran összefüggésben áll az expozíció mértékével és időtartamával, egyébiránt segíthet az expozíció okozta kockázatok értékelésében és a megfelelő intézkedések meghozatalában.
A vérben vagy a vizeletben található neurotoxinok, például a higany vagy a higanyvegyületek, amelyek jelzik a higany expozíciót.
Bizonyos karcinogén anyagok, például benzidin, benzén vagy aromás aminok, amelyek jelenlétére utalhatnak a rákkeltő expozíció.
A vizeletben vagy a vérben található nikotin vagy a nikotin metabolitjai, amelyek jelzik a dohányzás vagy a passzív dohányzás expozícióját.
A hajban vagy a vérben található nehézfémek, például ólom, higany vagy kadmium, amelyek jelenlétére utalhatnak a környezeti szennyeződés expozíciójára.
A BEM – Biológiai Expozíciós Markerek használata fontos eszköz az egészségügyben, mivel lehetővé teszik az expozíció szintjének és hatásainak monitorozását, valamint az expozíció okozta egészségügyi kockázatok értékelését és kezelését.
Vérmintát vagy vizeletmintát veszünk a munkavállalóktól a biológiai expozíciós markerek meghatározására.
A gyűjtött mintákat laboratóriumban vizsgálják meg a toxinok vagy vegyi anyagok szintjének meghatározásához.
A kezelőorvos kiértékeli az eredményeket, és szükség esetén tanácsokat ad az egészségvédelem érdekében.
Biológia Expozíciós Marker vizsgálataink díjaival kapcsolatban kérjük vegye fel velünk a kapcsolatot emailben vagy telefonon!
Leginkább a magas vérnyomás és a magas vérzsírszint (leginkább a koleszterin) növeli a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának veszélyét: lerakódások keletkeznek az erek falában (érelmeszesedés), az erek szűkítésével pedig – súlyos esetben – vérellátási zavarokat, szívinfarktust vagy stroke-ot is okozhatnak. Ez a kockázat jelentősen csökkenthető a mediterrán országok hagyományos étkezési szokásait átvéve, melynek elemei a következők:
Köretként krumpli, rizs és nokedli helyett változatos szezonális zöldségek (brokkoli, répa, zöldbab, édesburgonya, karalábé, karfiol, káposzta, kelbimbó, cukkini, padlizsán, cékla, spárga, spenót, paradicsom, paprika, saláták)
Száraz hüvelyesek (bab, lencse, sárgaborsó, csicseriborsó)
Édesség helyett gyümölcs, nem túl nagy mennyiségben
Nassolás helyett olajos magvak (dió, mandula, mogyoró, fenyőmag) kis mennyiségben
Leginkább hal, tenger gyümölcsei és zsírszegény, fehér hús (szárnyasok, zsírszegény karaj, borjú)
Kevés vörös hús és belsőség
Olívaolaj vagy kókuszzsír az állati zsiradék és napraforgó olaj helyett
Párolással, grillezéssel elkészített ételek
Sovány, csökkentett zsírtartalmú tejtermékek
Kevesebb sózás
Több zöldfűszert használva (oregánó, bazsalikom, rozmaring, kakukkfű, majoranna, zsálya, koriander) kevesebb só is elég az ételek ízesítéséhez
7 napos mintaétrend – Útmutató a mediterrán diétához
Így tervezd meg a heted a mediterrán diéta szabályai szerint
Íme a legegészségesebb fogyókúra: mediterrán diéta – receptekkel!
Napi 2 Protexin Balance-t szedjen az első hónapban!
Étrend: Zöldség korlátlanul, fehér hús (kevés), hal grillezve, párolva.
Olívaolajat és kókuszzsírt érdemes használni
Napi 1 óra mozgás
Étkezési párokat javasolt mérni eltolva. 1,5 vagy 2 óra különbséggel, de azt jelezni kell, hogy melyik szerint készül.
Az ábra alapján. Egy héten 2-3 pár legyen.
Előnyben részesítem az Accu-Chek mérőt a pontossága miatt.
8:00 – 22:00
1225, Budapest, Batthyány u. 10.